Lendületet ad vállalkozásának!

Előleg vagy foglaló?

Gyakran keverednek a fogalmak az előleg és a foglaló tárgykörében, íme egy kis értelmezés ennek tisztázására:

A Foglaló fogalmát először az új Ptk. értelemzésében vizsgáljuk meg:

„6:185. § [Foglaló]
(1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.
(2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
(3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
(4) A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.
(5) A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.”

A fentiekből kiderül, hogy a foglaló egy biztosíték jellegű vagyoni juttatás a szerződéses partnerek között.
Másik fontos megállapítás, hogy a törvény csak pénzt ismer el foglalóként, valamint szerződésbe kell foglalni a foglalóhoz kapcsolódó jogügyletet.

A foglalóhoz kapcsolódó jogügylet kimenetelei:

  1. Szerződés teljesül: a foglaló beszámítódik a teljes vételár összegébe.
  2. Szerződés meghiúsul, melynek oka nem róható fel egyik félnek sem: foglaló visszajár.
  3. Szerződés meghiúsul a foglalót adónak felróható ok miatt: az ügylet vevője elveszíti a foglaló összegét.
  4. Szerződés meghiúsul a foglalót átvevőnek felróható ok miatt: az ügylet eladója kétszeresen fizeti vissza a foglalót az ügylet vevője részére.

 Nézzük, hogy mit ír az áfa törvény ezzel kapcsolatban:

Az áfa törvény nem nevesíti a foglaló fogalmát. A törvény „ellenértékbe beszámítható vagyoni előny” fogalmáról beszél, mely alatt az előleget kell érteni.

„59. § (1)89 Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.
(2)90 A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.”

 A két értelemzést összevetve egy ponton találunk egyezőséget, mégpedig ott, ahol a foglaló előleggé minősül át a végleges teljesítés megtörténtekor. (lsd a foglaló 1. pontját)

Nézzük konkrétan, hogy áfa szempontjából hogyan kell eljárni a fenti 4 kimenetel esetén:

  1. Szerződés teljesül:
    A szerződéses jogügylet biztosítékaként átadott foglaló az ügylet teljesítésekor a teljes ár részteljesítésévé válik.
    A foglalót átvevőnek áfa fizetési kötelezettsége keletkezik a foglaló átvételekor az átvett összeg arányában, illetve a teljesítéskor a fennmaradó vételár összegére.
  2. Szerződés meghiúsul egyik félnek sem felróható ok miatt (foglaló visszajár):
    A foglaló átvevőjének nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, mivel nem történt termék- vagy szolgáltatás értékesítés.
    (Amennyiben különböző áfa-elszámolási időszakban történik a foglaló átvétele és a teljesítés meghiúsulása, valamint a foglaló átvevője megfizette az áfát az átvett összeg után , akkor a teljesítés meghiúsulásának időszakában csökkentheti fizetendő áfáját a korábban megfizetett foglaló áfájával.)
  3. Szerződés meghiúsul a foglalót adónak felróható ok miatt (foglaló nem jár vissza)
    A foglaló átvevőjének most sem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, hiszen ebben az esetben is meghiúsult a termék értékesítés, szolgáltatás nyújtása a partnerek között.
    A foglaló ekkor nem előleg, hanem kártérítés, vigaszdíj, elmaradt haszon formájában kerül elszámolásra az ügylet eladójánál.
  4. Szerződés meghiúsul a foglalót átvevőnek felróható ok miatt (a foglaló kétszeresét kell megfizetnie a foglalót kapónak  a foglalót adó részére)
    A foglaló után itt sem keletkezik áfa fizetési kötelezettség a fent említett okok miatt.
    A duplán visszafizetett foglaló összege az ügylet eladójánál fizetett kártérítésként, az ügylet vevőjénél kapott kártérítésként kerül elszámolásra.

A fentiekből kiderül, hogy fontos a meghiúsulás tényének és a foglaló sorsának írásbeli dokumentálása, mert így tudunk jogalapot biztosítani a megfizetett áfa utólagos elszámolására.